Ebéd utáni gondolatok

Kajáltam egy nagyot. Állítólag kaja után nem jár úgy az ember agya, de az enyém most épp beindult.

Azon gondolkodok, hogy tudnám megoldani, hogy ezután sem kelljen kaját pakoljak otthon, tudjak meleg ételt kajálni, az irodában sem maradjak ebédidőben, és mindezek mellett pénzt se költsek az ebédre. Mert sok elmegy kajára nah. Nagyon sok.

A baj az, hogy pénzem nincs, kajálni meg kell (a többi kiadást ne is nézzük), és ötödikéig BKV bérletet is kell vegyek - ezt muszáj, ugyebár. A fizetésem meg az ösztöndíjhoz és a nők menstruációjához hasonló: havonta jön, pár napig tart, és azután.....

Szóval szípás ezerrel...