BKV és az esélyegyenlőség

Említettem már a BKV új szerzeményeit, az új Combinókat. Alacsonypadlós villamos, hogy a mozgássérülteknek is lehetősége legyen a használatukra. Szép és dícséretes dolog.
Az esélyegyenlőséget kihasználva, megjelent az új Combinó felhasználó: (Urambocsá') a lábatlan kéregető, és a tolószékes kéregető.
A lábatlan kéregető román import. Miközben csúszik a székek közt előre, alig beszél valamit magyarul, azt is csak gyorsan, mert sztem még ő sem érti hogy mit mond. (Combinós pályafutása elején még hallottam, hogy románul kéregetett!!)
A tolókocsis - miközben gurítja magát a székek közt előre - már szép magyar akcentussal mondja: "Kéremszépen, segítsenek...".
Az az igazság, hogy amikor utazok a kombinóval, nem szeretnék találkozni ilyen és ehhez hasonló utasokkal (értsd: bármilyenfajta koldussal). Az útakon vannak így is elegen, alig lehet kerülgetni őket. Ha nem adsz nekük, sok esetben agresszíven kezdenek viselkedni. Nekem ezzel nem is lenne bajom, mert hát én még csak vissza tudok (merek) szólni, esetleg meg is tudom védeni magam, de mi van azokkal az emberekkel, akik nem? Mi van, ha egy ilyen alak a villamoson gorombul be? A kombinón aztán van hely, ahová elszaladjon az ember... (Mert ugye, az utazóközönség segítségére nem minden esetben számíthat az ember...)
És akkor még nem is beszéltem a villamoson/buszon alvó csövesekről. Egyszerűen hihetetlen. Ha azt el is fogadjuk, hogy nem lehet a koldusokat kiszűrni az utasok közül, arra már nincs magyarázat, hogy amikor felülök a Móriczon a hatosra, már ott az igazak álmát alussza a fedél nélküli! csorog a nyála, és egyéb testnedvei sem kímélik a vele (kénszer)utazó közönséget. A végállomáson nem néznek szét a villamosvezetők a járművükön?
És a BKV még áremelést tervez. Ez természetes is, ugyebár, ha azt nézzük, hogy az emberek nem akarnak BKV-val utazni, mert a szék koszos, olyan emberekkel kell együttutazzon, akik a legalapvetőbb társadalmi igényeknek sem felelnek meg, és ezen felül néha (és egyre gyakrabban) az orra alá dugja valaki a mancsát, mondván: "Segíccsenek!".