Noh, még élek...

Olyan rég "blogtam", mint Makó Jeruzsálemtől! Azóta annyi, de annyi minden történt... Assetom hol kezdjem. De röviden megpróbálom leírni.

Szóval: Húsvétkor kirándultunk egyet Kaposvár mellé, Zselic-re. Majd ha meglesznek a képek, mutatok egy párat.

Aztán hazamentem kis városomba, Szentgyörgyre. Ott is legelsősorban megtapasztaltam a bürokrácia megkerülhetetlenségét, miközben kikértem az erkölcsimet. Sürgősségivel kértem, és jártam is érte eleget.

Aztán elkezdődtek a Szent György Napok. Erről sincs mit írjak nagyon, aki ott volt, az tudja: sör, miccs, emberek (régiek és újak), buli, és ez így ment több napon át. Volt ott csend is, nyugalom, olyan is amit többé- és olyan is amit kevésbé szerettem volna, ha megtörténik. Viszont asszem semmit nem sajnálok! Pontfiksz. Elmondhatom: nem csalódtam a Szent György napokban! (ha gondoljátok, leírhatjátok véleményeteket a "napokról", sőt, kíváncsi is lennék rá)

Aztán visszajöttem, és visszatértek a szürke hétköznapok, "Tajhamér jó munkásember" mottóval.

Pénteken Tündérground koncerten voltunk. Meghallgattuk két héten belül másodszor is (t.i. SztGygy napokkor is felléptek).

Aztán ugye anyák napja, látogatások, meg ilyesmik, így rendesen ezen a hétvégén sem tudtam kipihenni magam. Végülis nembaj, majd pihenek eleget.

Most sem tudok pihenni, mert meló van elég. De remélem hamarosan folytathatom a "beszámolót".