kedd, január 31, 2006

Dave Barry újságíró néhány tapasztalata 50 év alatt

Soha, semmilyen körülmények között ne végy be altatót és hashajtót egy este!

Ha meg kéne határoznod egy szóban az okát annak, hogy az emberi faj miért nem éri el a teljesítoképessége maximumát, az a szó a "meeting" lenne.

Nagyon vékony a határvonal a hobby és a lelki betegség közt.

Azok az emberek, akik meg akarják veled osztani vallási nézeteiket, sosem akarnak osztozni a te nézeteiden.

Ne keverd össze a karriert az élettel!

Senkit nem izgat, hogy tudsz-e táncolni. Állj fel és táncolj!

Sose nyalj meg húsvágó kést!

Az univerzum legpusztítóbb eleme a pletyka.

Egyetlen ember sincs, aki tiszta és megnyugtató választ adna arra a kérdésre, hogy miért van nyári és téli idoszámítás.

Soha semmit ne mondj annak a nőnek, aki távolról utalásokat tesz arra, hogy terhes, mindaddig, amíg nem látod, hogy egy gyerek jön ki belőle.

Eljön az az idő, amikor nem szabad többé az emberektől azt várnod, hogy nagy hajcihot rendezzenek a szülinapod körül. Ez az idő tizenegy évesen jön el.

Az egyetlen dolog, ami egyesíti az emberi egyedeket, kortól, nemtől, vallástól, pénzügyi helyzettől vagy etnikai háttértől függetlenül az az, mélyen, legbelül, hogy mindannyian azt hisszük, hogy jobbak vagyunk az átlag soforöknél.

Aki kedves veled, de goromba a pincérrel, az nem kedves ember. (Ez nagyon fontos! Figyelj oda! Ez az állítás tévedhetetlen!)

A barátaid minden körülmények között szeretnek téged.

Sose félj valami újat csinálni. Emlékezz, hogy egy magányos amatőr készítette a Bárkát, és egy halom szakértő a Titanicot.

A férfiak olyanok, mint a jó bor. Szőlőként kezdik, aztán a nők addig tapossák őket, amíg valami elfogadható dolog lesz belolük, amivel már érdemes vacsorázni.

Csakazértis

Csakazértis ittam még egy kávét! hehe Ebéd után jólesik nah, micsináljak...

Emmá' kávé!

Mi várt reggel, mikor beérkeztem az irodába? Egy új hiperüberszuperveriúj kávégép! Hát nem természetes?! Csak úgy simán veszünk egy új kávégépet... És természetesen én kellett beszereljem.
És beszereltem.
Amíg beállítottam minden ketyerét, ütyümütyüt, kutyurát, kávéerősséget, vízadagolást, atommeghajtást, kellett kóstolgassam a kávét, ugyebár... És kóstolgattam is. És egyet még megittam azután, hogy baj ne legyen.
Hát, nem is lett. Azonkívül, hogy reszketek, mint egy Parkinsonos és a vérnyomásom kábé 300/250 semmi bajom nincs.
Ha ezt a napot túlélem, és este el is tudok aludni rendesen, akkor holnap ismét iszok egy kávét. Vagy nem.
Ez még a holnap titka.

hétfő, január 30, 2006

Frissítések

Egyelőre sok írás nincs ugyebár, amint azt a mellékelt ábra is tisztán mutatja. Most inkább még csak az oldalt próbálom elfogadhatóvá tenni, és a szerintem érdekes/szükséges/hasznos/mittoménmijen linkeket betenni. Ez szerintem soha nem lesz kész, de igyexem, hogy ha esetleg valaki erretéved, akkor megtaláljon sokmindent az (nemtúlsok) írogatásaim mellett.

"Érdekes" múlt hét...

Ejha... Nem volt semmi az elmúlt hetem...
- Munka ezerrel, látástól Mikulásig. Igaz, amikor kijöttem azt mondtam, hogy ha kerül munkám, akkor dolgozok, mint állat, csak ott volt az is, hogy fizessék is meg. Ezt sajnos nem mondhatom el perpill...
- fájdalmasan érintett, hogy a kolléganőmet úgy kirúgták, mint Szódás a lovát. Ez sajnos már csak így meg... Most ezután kivel fogok jókat röhögni?!?!
A hétvégi döglést még most is érzem. Az naggyon jólesett. A házból is alig mozdultunk ki.

kedd, január 24, 2006

Gyógyító (?) Budapest

A minapi kis havazás után (-előtt, -alatt) megérkezett az északi sarkvidéki hidegecske levegő Magyaro-ra is. Szóval havazott egy pár centit Bp-en is(2-3 (?) cm). És mit csinál ilyenkor minden jóérzésű lakó, gondnok, házmester? Elsepri a havat a háza, tulajdona elől. Azaz seperNÉ. Mert ezek itt nemnagyon ismerik a "seprű" szó jelentését. Nem tudják, hogy a havat seperni is lehet, nem kell megvárni, amíg akkora lesz, hogy a hóhányók álljanak neki eltakarítani. És mit tesz a balpet pesti városlakó? SÓZ, MINT ÁLLAT! A félcentinyi havat úgy megsózza, mint cigány az anyját. Sakkor ugyebár fél nap múlva nincs semmi hó, csak a sok kiszórt só. Fehér az út, fehér a járda, fehér az autók oldala, fehér a cipő, fehér a nadrág. Hadd egye a fene (a só) az embereket.
De ha a dolog jó oldalát nézzük: én kiskoromban elég sokat jártam Parajdra a sóbányába, légúti problémáimat gyógyítandó. Elég sokba került (ahogy emléxek). Nos, a kényelmes budapesti népnek nem kell Parajdra menni az említett sóbányába, megteremtik itt maguknak a gyógyuláshoz szükséges finom sós levegőt... vagyis a finom sós autót, cipőt, nadrágot....