Ismét gyengélkedés

Megmagyarázom. Ez nem az, aminek ti látszotok engem. Ez egy teljesen pozitív hozzáállás a világ ügyes-bajos dolgaihoz, csak ez nem mindig jön le az embereknek. Néha nekem sem...

Az úgy volt, hogy átköltöztünk egy új irodába. Nagyon szép, nagyon jó, sminden. Viszont ez azzal járt, hogy két hétig reggeltől estig, minden egyes nap munkában voltam. És annyit rohangáltam körbe-kereken, hogy magamra alig maradt időm. Tényleg. Nem kajáltam rendesen, lótás-futás, számítógép-monitor, stb., és ennek meg is lett az eredménye: egy rendesen kinyűgölődött (értsd: elég durva) nátha, megspékelve egy "kis" kötőhártya-gyulladással. Ez azzal jár, hogy néha olyan érzésem van, mintha a szemeimbe homokot szórtak vola, és úgy is viselkednek a szemeim. Szóval szarügy nah.

Köhögök, taknyolok, szórom mindenfelé a baktériumokat, vírusokat, csak abban reménykedek, hogy legalább a számítógépnek rendesen működik a vírusírtója, ha már az enyém nem...

Szóval ezért tüntem el a netes vijátzából. De azért néha kísértek... Búúúú

Ja, és minden tiszteletem az '56-os események hőseinek. A hősöket meg osszátok be magatoknak!

Ez-az-amaz

Nos, belépni még betudok, az írás is összejön...

Viszont a Kossuth-téri tüntetőkkel tele kezd lenni a tököm. Röhögtetik magukat, persze nem mindenki, csak néhányan. De a legnagyobb baj az, hogy általában néhányan vannak ott... És röhögtetik magukat...

És Orbán is jobban tette volna, ha gyurcsi beszédének nyilvánosságra kerülése után csak karbatett kézzel nézte volna h mi történik. Sokkal jobb lett volna neki is, és a FIDESZnek is. De azonkívül ez csak az én személyes, külön bejáratú kicseszett véleményem.

Ami tény, az az, hogy qrvára idegesít a Kossuth-téri cirkusz. Őszintén. És jön október 23-a. Ünnepelni kellene méltósággal.